Esőisten siratja Mexikót
Tlalok taraszk fejdíszes szobra
a bejegyzés fejlécében Passuth László (először 1939-ben megjelent) regényének címe
az isteneiknek embereket is áldozó ősi mexikói /azték s egyéb kultúrák meghódítása s elpusztítása nagyrészt az embertelenül kegyetlen keresztény H., ill. F. Cortésnek köszönhető
Tlacopán tornyán áll Cortés
társaival, kik nem félnek a viadaltól,
de bánatba burkoltan néz el,
gyökeret vert szívében a gond,
feje fedetlen, elsimítja haját,
kezét kardján nyugtatja,
így néz el Tlacopán felett Cortés;
mered-e kérdezni őtőle, pajtás:
tudod-e, nagyuram, mit hoz a holnap..?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
"Hol zsarnokság van,
ott zsarnokság van.."
(Illyés Gyula)
- a lényeg nem változik, mert antropológiai konstans /?
"Tarpeji szikla felett
lesi Nero, mint égnek Róma palotái,
csecsemők és aggok sikítása felcsap az égig,
de Nero szomjas.. és benne siket a lélek.."
/ez utóbbi ugyanonnan, ahonnan a fönnebbi versike is - V. rész 6. fej. végi
Megjegyzés küldése