Pier Toffoletti képe
- köszönettel Carmennek
Haiku
am Schluss
stehst, nach allem kommst du viel-
leicht auch zu dir selbst
Danke Gabriele Brunsch für Korrektion
sat.
Névnapodra
Amott jöttem én a földre
Itt maradtam mindörökre
Megszerettem, amit kaptam
Szívem ide láncol
Néha el is fenekeltek
Megöleltek, felemeltek
Barátomnak azt fogadtam
Aki velem táncol
Voltam én már jöttment, mindenféle szerzet
Az egyik jelző megsebzett, a másik örömet szerzett
Akármilyen nyelven értenek a szentek
Valahogy a végén majdcsak eltemetnek
Itt teremnek a szép lányok
Mindegyiknek megbocsátok
Hadd üljön a más ölébe
Ha a kedve tartja
Fiamat a legszebb adta
A lányomnak is szép az anyja
És ha mégis más az apja
Hát a lelke rajta
Voltam én már jöttment, mindenféle szerzet
Az egyik jelző megsebzett, a másik örömet szerzett
Akármilyen nyelven értenek a szentek
Valahogy a végén majdcsak eltemetnek
Nem tartozom senkinek se
Vagy ha mégis, elfelejtse
Megkapja a túlvilágon
Őrzi azt az ördög
Legyen vendég asztalomnál
Legyen nála jó nagy kanál
Édesanyám tanította
Amit beletöltök
Amikor a banda ezt a kólót játssza
Mosolyog az isten, közénk áll egy táncra
Akármilyen nyelven beszélnek a szentek
Lehet, hogy a végén ők is beneveznek
Amikor a banda ezt a kólót játssza
Mosolyog a jóisten, közénk áll egy táncra
félszáz évvel sem érnek fel a szavak
mIt kívánhatnék mást
most, mint máskor?! jó
veled, vajh maradna
így, ameddig lehet!
jövők s menők közT
szükségtelent kizáró
boldogító állandóság
befogadó kapu
minek azzal törődni, hogy
egyszer Vége lesz?!
- mint mindennek, nincs
kivétel és vigasz
kivétel és vigasz
szép szavakkal
szépítnI a szenvedést
mit ér?! a szeretet
oltárán némán áldoznak
mindenkinek ki kell inni
a fáJdalmak bőven
áradó serlegét, s ez csöppet
sem lesz fölemelő
hiTetlen hittel magunkban
másban visszahulló
föltámadásban
A véget nem érő út
The road now leads onward as far as can be / Addig visz az út, ameddig lehet
Winding lanes and hedgerows in threes / Kanyarog ösvény, bokrok, fák szegélye
By purple mountains round every bend / Bíbor hegyek szerpentinjén megyek
All roads lead to you, there is no journey's end / Hozzád minden úton, ez az, ami nem ér véget
Here is my heart and I give it to you / Ím a szívem - neked adom
Take me with you across this land / Vígy magaddal át e tájon
These are my dreams, so simple as few / Az álmaim együgyűek s szerények
Dreams we hold in the palm of our hands / Mintha kitárt kézben hordnánk őket
Deep in the winter amidst falling snow / Hulló hóban, fagyos télben
High in the air where the bells they all toll / Ott zeng minden harang fönt az égben
And now all around me I feel you still here / Mindenekkel körbevéve, bennem mégis csak te
Such is the journey no mystery to fear / Olyan út ez, ahol nincsen a rejtélynek félelme
Refr.: Here is my heart...
The road now leads onward I know not where / Nem tudom, az út merre vezet
Deep in my heart you will be there / Elég, ha a szívembe rejthetlek
Whenever a storm comes whatever our fears / Jöhet vihar, és amitől félünk
The journey goes on as your love ever nears / Folytatódik az út, amíg mélyül szerelmünk
Refr. ... Ím a szívem ...
ford. satSzeress
Szeress mindenkit, mint magadat,
Szeress mindenkit, akkor is, ha bántanak.
Szeresd azt, ki feléd sem néz,
Szeresd azt, ki mindent megért.
Szeresd a koldust, szeresd a szegényt,
Szeresd azt, ki mindig csak remél.
Szeresd az életet, a napot,
Szeresd azt, ki rád mosolygott.
Szeresd az anyát, ki gyermeket szült,
Szeresd az anyát, ki téged megszült.
Szeresd a fényt, mely meleget ad,
Szeresd az álmot, hol egy kicsit meghalsz.
Szeresd a virágot, mely illatot ad,
Szeresd a madarat, hisz te is szabad vagy!
- Kis Etelka verse s Amy Postle képe -
+ néhány sor:
Szeresd, aki nevet, és azt is, aki sír.
Szeresd a gyerekeket és a szülőket.
Szeresd a meddőket és az öregeket.
Szeresd a kétségbeesettet és a vigasztalant.
Szeresd, akit nem érdekel semmi, még te sem,
szeresd a közömböseket.
Szeress engem, szeress mást, szeresd magad,
vagy legyél szerelmes a közönybe, gyűlöletbe.
Szeresd, aki gyűlöl, mert nem tudja, hogy
hogyan kell szeretni, és hogy te
ki vagy, - vagy nagyon is jól tudja,
szeresd hát az ellenségedet.
Szeresd a gyilkosod, mert ő tovább él.
Szeresd, aki mindent tönkretesz és elpusztít,
hisz nem marad más neki csak a szereteted.
Szeresd a jót és szeresd a gonoszt.
Szeresd a születést és szeresd a halált.
Szeresd a port, amiből lettél és amivé válsz.
Szeress valamit, mindent, vagy szeresd a semmit.
Szeresd Istent, ha nem is hiszed.
Szeress mindenkit, akkor is, ha bántanak.
Szeresd azt, ki feléd sem néz,
Szeresd azt, ki mindent megért.
Szeresd a koldust, szeresd a szegényt,
Szeresd azt, ki mindig csak remél.
Szeresd az életet, a napot,
Szeresd azt, ki rád mosolygott.
Szeresd az anyát, ki gyermeket szült,
Szeresd az anyát, ki téged megszült.
Szeresd a fényt, mely meleget ad,
Szeresd az álmot, hol egy kicsit meghalsz.
Szeresd a virágot, mely illatot ad,
Szeresd a madarat, hisz te is szabad vagy!
- Kis Etelka verse s Amy Postle képe -+ néhány sor:
Szeresd, aki nevet, és azt is, aki sír.
Szeresd a gyerekeket és a szülőket.
Szeresd a meddőket és az öregeket.
Szeresd a kétségbeesettet és a vigasztalant.
Szeresd, akit nem érdekel semmi, még te sem,
szeresd a közömböseket.
Szeress engem, szeress mást, szeresd magad,
vagy legyél szerelmes a közönybe, gyűlöletbe.
Szeresd, aki gyűlöl, mert nem tudja, hogy
hogyan kell szeretni, és hogy te
ki vagy, - vagy nagyon is jól tudja,
szeresd hát az ellenségedet.
Szeresd a gyilkosod, mert ő tovább él.
Szeresd, aki mindent tönkretesz és elpusztít,
hisz nem marad más neki csak a szereteted.
Szeresd a jót és szeresd a gonoszt.
Szeresd a születést és szeresd a halált.
Szeresd a port, amiből lettél és amivé válsz.
Szeress valamit, mindent, vagy szeresd a semmit.
Szeresd Istent, ha nem is hiszed.
Ahol pedig szeretet van, ott a beszéd és írás csupán ráadás.
Végy magadhoz...
Végy magadhoz, ha változik a hold.
Ne menj messzebb, meddig szerelmem elhat.
Fényt rágtak már a bogarak az égen.
Vaksötét vár túl tündöklésemen.
Tele kezük nem nyújtják már az évszakok.
Egyetlen szív kell néked, mindenestül.
Ami szín csak van, föllobogtatom neked,
ha itt maradsz, mert félek.
André Frénaud: Szerelemtelen, ford. Illyés Gyula
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)