A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fényképek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fényképek. Összes bejegyzés megjelenítése

Et resurrexit tertia die

Pilinszky János: Harmadnapon 

És fölzúgnak a hamuszín egek, 
hajnalfele a ravensbrücki fák. 
És megérzik a fényt a gyökerek. 
És szél támad. És fölzeng a világ.

Mert megölhették hitvány zsoldosok, 
és megszünhetett dobogni szive – 
Harmadnapra legyőzte a halált. 
Et resurrexit tertia die.

Az élet, kedvesem,...

... teljesség. Az élet, hogy egy férfi és egy nő találkoznak, mert összeillenek, mert olyan közük van egymáshoz, mint az esőnek a tengerhez, egyik mindig visszahull a másikba, alkotják egymást, egyik feltétele a másiknak. Ebből a teljességből lesz valami, ami összhang, s ez az élet.
Márai Sándor

V. Dumitrescu fényképe

Egyszer...


Brassai: Paulette és André, 1949




Egyszer arra járhatnál, egyszer rám találhatnál,
Akkor belém eshetnél, s rögtön el is vihetnél.
Vagy inkább ott maradhatnál, nálam bekuckózhatnál.
Simán átölelhetnél, csak hallgatnál és kérdeznél.

Egyszer megszoríthatnál, aztán megsimíthatnál,
Egyszer összehajthatnál, aztán szétbogozhatnál,
Egyszer megpörgethetnél, aztán le is fékeznél.
Egyszer be is zárhatnál, egyszer kiengedhetnél.

Egyszer rám hajolhatnál, s akkor nagyon kívánnál,
S én meg ott feküdhetnék, kicsit nagyon remegnék.
Egyszer elkergethetnél, aztán sírva kérhetnél.
Aztán átölelhetnél, s hagynám: kiengesztelnél.

Egyszer megröpíthetnél, széllel szemben engednél.
Aztán szépen leszednél, magad mellé fektetnél.
Aztán megdicsérhetnél, büszkén körbe nézhetnél,
A végén összeszedhetnél, és egy bambit fizetnél.

Egyszer megviccelhetnél, mintha nem is szeretnél,
Aztán átölelhetnél: Ronda vicc volt, röhögjél!
Egyszer szét is kaphatnál, aztán összerakhatnál.
Egyszer zsebre vághatnál, aztán kigombolhatnál.

Egyszer zongorázhatnál, s hozzá áriázhatnál,
Egy-két dalt komponálnál, rólam áradozhatnál.
Aztán elnémulhatnál, s kérdőn rám pillanthatnál,
Egy kis tapsra várhatnál, várhatnál, várhatnál...

Egyszer megfürdethetnél, aztán megtörölhetnél,
Aztán megfésülhetnél, aztán ki is festhetnél.
Egyszer megrajzolhatnál, aztán kiszínezhetnél,
Aztán megszépítgetnél, akkor nagyon szeretnél.

Egyszer úgy kopoghatnál, mintha nem is te volnál,
Aztán nagyot nevetnél, mintha mégis te lennél.
Egyszer eljegyezhetnél, gyémánt gyűrűt vehetnél.
S akkor úgyis tehetnél, mintha tényleg léteznél...

Éjszaka


a Szabadság-híd, a Gellért szálló és egy fényképész 
Mervai Márk fényképén

Az eső csak hull, egyre hull...

Az eső ezer szöget ver rám,
szöget üt a szélben síró fán.
Rámszögezi bánatterhét,
de te nem jössz, hogy levennéd.
Az eső csak hull, egyre hull.

Feketén dobol a ház falán,
ablakszemek könnyeznek dalán.
Rámzárja a magány ajtaját,
de te nem jössz, hogy kinyitnád.
Az eső csak hull, egyre hull.

Ha a felhőt szerteoszlatnád,
mint egy virág, úgy hajolnék rád.

Az eső kopog szívem helyén,
sötétből rak falakat körém.
Megvakítja éjszakámat,
de te nem jössz, hogy fényt lássak.
Az eső csak hull, egyre hull.

Ha a felhőt szerteoszlatnád,
mint egy virág, úgy hajolnék rád.

Lát(tat)ó

...

Lóhere s zabmező - jázmin bimbó!...
Életed nyugalom vagy csak ingó,
evező mozdulat? Álom. Habozás.

Szétfolyik, eltűnik minden végképp.
"Voltam-e mielőtt rászmélnék
valami bármire. Vagy a semmire?"

Várni kell? tenni kell. (Sors regénye!)
Nincs okod - nincs idő! gyötrődésre.
Lapozod: csupa rossz, súlytalan ige.

részlet Lászlóffy Csaba Régi szonáta és palotás verséből

Pusztinai tornácos ház

a kép forrása: Pataki János: Csángók - az elfelejtett magyarok, Székelykönyv 2oo8