A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szeretet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szeretet. Összes bejegyzés megjelenítése

Et resurrexit tertia die

Pilinszky János: Harmadnapon 

És fölzúgnak a hamuszín egek, 
hajnalfele a ravensbrücki fák. 
És megérzik a fényt a gyökerek. 
És szél támad. És fölzeng a világ.

Mert megölhették hitvány zsoldosok, 
és megszünhetett dobogni szive – 
Harmadnapra legyőzte a halált. 
Et resurrexit tertia die.

Egyszer...


Brassai: Paulette és André, 1949




Egyszer arra járhatnál, egyszer rám találhatnál,
Akkor belém eshetnél, s rögtön el is vihetnél.
Vagy inkább ott maradhatnál, nálam bekuckózhatnál.
Simán átölelhetnél, csak hallgatnál és kérdeznél.

Egyszer megszoríthatnál, aztán megsimíthatnál,
Egyszer összehajthatnál, aztán szétbogozhatnál,
Egyszer megpörgethetnél, aztán le is fékeznél.
Egyszer be is zárhatnál, egyszer kiengedhetnél.

Egyszer rám hajolhatnál, s akkor nagyon kívánnál,
S én meg ott feküdhetnék, kicsit nagyon remegnék.
Egyszer elkergethetnél, aztán sírva kérhetnél.
Aztán átölelhetnél, s hagynám: kiengesztelnél.

Egyszer megröpíthetnél, széllel szemben engednél.
Aztán szépen leszednél, magad mellé fektetnél.
Aztán megdicsérhetnél, büszkén körbe nézhetnél,
A végén összeszedhetnél, és egy bambit fizetnél.

Egyszer megviccelhetnél, mintha nem is szeretnél,
Aztán átölelhetnél: Ronda vicc volt, röhögjél!
Egyszer szét is kaphatnál, aztán összerakhatnál.
Egyszer zsebre vághatnál, aztán kigombolhatnál.

Egyszer zongorázhatnál, s hozzá áriázhatnál,
Egy-két dalt komponálnál, rólam áradozhatnál.
Aztán elnémulhatnál, s kérdőn rám pillanthatnál,
Egy kis tapsra várhatnál, várhatnál, várhatnál...

Egyszer megfürdethetnél, aztán megtörölhetnél,
Aztán megfésülhetnél, aztán ki is festhetnél.
Egyszer megrajzolhatnál, aztán kiszínezhetnél,
Aztán megszépítgetnél, akkor nagyon szeretnél.

Egyszer úgy kopoghatnál, mintha nem is te volnál,
Aztán nagyot nevetnél, mintha mégis te lennél.
Egyszer eljegyezhetnél, gyémánt gyűrűt vehetnél.
S akkor úgyis tehetnél, mintha tényleg léteznél...

Minden iránt


























Könnyű vagy nehéz
csak úgy lenned?

Nem azon múlik milyen
erős a szándék és tudás
hanem a szeretet nagyságán
és a vágy tágasságán
minden iránt

AKI
vagy


Lasciarti essere te
è difficile o facile?

Non dipende da quanta
intenzione e saggezza
ma da quanto amore
e quanta aperta nostalgia
di tutto

TUTTO
quel che tu sei
ford. sat.

तत् त्वम् असि - tat tvam aszi - te vagy ez


Ha egyszer én lennék az este, szép álmot hoznék a szemedre,
ha egyszer én lennék az álmod,
álmodnál igazabb világot.

Ha egyszer én lennék az éjjel,
szinültig telne minden kéjjel,
ha egyszer én lennék az ágyad,
száz évig aludni hagynálak.

Ha egyszer én lennék a reggel,
hozzád lesnék be, szeretettel,
ha egyszer én lennék a nappal,
az erdő lennél madárdallal.

Ha egyszer én lennék a tenger,
sós lennék, édes lehelettel,
ha egyszer én lennék a felhő,
gyermek lennél, ki hozzám felnő.

Ha egyszer támadna délután
a sárkány orrán fúvó orkán,
akkor sem volna mitől félned,
barlangként lennék menedéked.

Ha egyszer én lennék a kék ég,
Nap lennél, fényes égi ékként,
ha egyszer én lennék a lelked,
szép lennék, vagy talán a legszebb!?

Kubik Ilona verse
s
Gabriel Pacheco képe

Pusztinai tornácos ház

a kép forrása: Pataki János: Csángók - az elfelejtett magyarok, Székelykönyv 2oo8

félszáz évvel sem érnek fel a szavak


mIt kívánhatnék mást
most, mint máskor?! jó
veled, vajh maradna
így, ameddig lehet!

jövők s menők közT
szükségtelent kizáró
boldogító állandóság
befogadó kapu

minek azzal törődni, hogy
egyszer Vége lesz?! 
- mint mindennek, nincs
kivétel és vigasz

szép szavakkal
szépítnI a szenvedést
mit ér?! a szeretet
oltárán némán áldoznak

mindenkinek ki kell inni
a fáJdalmak bőven
áradó serlegét, s ez csöppet
sem lesz fölemelő

hiTetlen hittel magunkban
másban visszahulló
föltámadásban
kegyelem nekünk


Szeress

Szeress mindenkit, mint magadat,
Szeress mindenkit, akkor is, ha bántanak.
Szeresd azt, ki feléd sem néz,
Szeresd azt, ki mindent megért.
Szeresd a koldust, szeresd a szegényt,
Szeresd azt, ki mindig csak remél.
Szeresd az életet, a napot,
Szeresd azt, ki rád mosolygott.
Szeresd az anyát, ki gyermeket szült,
Szeresd az anyát, ki téged megszült.
Szeresd a fényt, mely meleget ad,
Szeresd az álmot, hol egy kicsit meghalsz.
Szeresd a virágot, mely illatot ad,
Szeresd a madarat, hisz te is szabad vagy!

- Kis Etelka verse s Amy Postle képe -

+ néhány sor:

Szeresd, aki nevet, és azt is, aki sír.
Szeresd a gyerekeket és a szülőket.
Szeresd a meddőket és az öregeket.
Szeresd a kétségbeesettet és a vigasztalant.
Szeresd, akit nem érdekel semmi, még te sem,
szeresd a közömböseket.
Szeress engem, szeress mást, szeresd magad,
vagy legyél szerelmes a közönybe, gyűlöletbe.
Szeresd, aki gyűlöl, mert nem tudja, hogy
hogyan kell szeretni, és hogy te
ki vagy, - vagy nagyon is jól tudja,
szeresd hát az ellenségedet.
Szeresd a gyilkosod, mert ő tovább él.
Szeresd, aki mindent tönkretesz és elpusztít,
hisz nem marad más neki csak a szereteted.
Szeresd a jót és szeresd a gonoszt.
Szeresd a születést és szeresd a halált.
Szeresd a port, amiből lettél és amivé válsz.
Szeress valamit, mindent, vagy szeresd a semmit.
Szeresd Istent, ha nem is hiszed.

 Ahol pedig szeretet van, ott a beszéd és írás csupán ráadás.