Debrecen

Hun Kinca fotója

Debrecenbe kéne menni,
Pulykakakast kéne venni.
Megállj kocsis lyukas a kas!
Kiugrik a pulykakakas!


Debrecenben csoda esett:
Két kis kakas összeveszett!
Én a kakasod nem bánom,
Csak az enyémet sajnálom.

Vö.: tarjáni panorámaképek

Őszi reggel a Nagyerdőben - Dávid Zoli képe

Kerítésbe foglalt ecetfák

Nasszer-Eddin és a tudós

Nasszer-Eddin nagyon jámbor király volt. A királyi pénztárból sem volt hajlandó pénzt kivenni a saját szükségleteire. Hogy mégis valami pénzre tegyen szert, a Koránt másolta és árusította. Más dolgokat is készített és árult, így biztosította a megélhetését.
Egy nap meglátogatta őt a palotában egy híres tudós. Nasszer-Eddin ekkor is épp a Koránt másolta, a tudós pedig figyelte egy darabig a munkáját. Aztán a király abbahagyta a foglalatosságát és beszélgetni kezdett a vendégével.
- Felséges királyom! - szólt a tudós - Elnézést kérek, de hibát ejtettél a szóban, amit éppen átmásoltál.
Nasszer-Eddin megjelölte a szót, amelyikre a tudós figyelmeztette. Aztán kitörölte és helyettesítette a tudós által ajánlottal. A tudós nagyon elégedett volt magával, hogy a király meghallgatta. Amikor azonban a vendége elhagyta a palotát, Nasszer-Eddin törölte ezt szót és újra beírta azt, amit eredetileg is.
- Mért tetted ezt? - kérdezték az őrök. - Mért írtad át azt a szót, amikor az eredeti volt a helyes?
A király így válaszolt:
 - Noha én király vagyok, de ő a tudós, és e téren sokkal többet tud, mint én. Ebben az esetben azonban, sajnos, tévedett. Ha ezt tudomására hoztam volna, az bizonyára rosszul esett volna neki. Hogy ne hozzam zavarba, a helytelenre cseréltem a mondott szót. De nem akartam meghagyni ott ezt a helytelen kifejezést. Ha ugyanis úgy hagytam volna, annak, aki megveszi a könyvet, hibás változata lett volna.
Nincs értelme megsérteni az embereket, mégha igazatok van is. Nekem nem esik nehezemre alázatosnak lenni, főként ha könyvekről van szó. De azt hiszitek, hallgattam volna rá, ha abban adott volna tanácsot, hogy hogyan kormányozzam a királyságot? Uralkodni - az egészen más dolog. Helyes azonban tiszteletet tanúsítani mások tudása iránt az ő saját területükön.

Sri Chinmoy: Garden of the Soul c. 1994-ben kiadott indiai történeteiből ford. sat.

A megmaradás feltétele a Németh László-i minőségi magyarság

A komáromi erőd a XVI. század végén a Hoefnagel testvérek rézkarcán

És nem tartozunk-e a reánk bízott létet az ő lehető tökéletessége elé vinni?

(Nagy Károly, 1797 - 1868)

Gustav Klimt: Anya gyermekével

Machu Picchu

"Ősi andoki nyelveken létezik egy külön szó arra, hogyha egy férfi és egy nő összeházasodik. Tulajdonképpen egy egyes szám negyedik személyű személyes névmás. Mert náluk, ha egy férfi és egy nő, néhány hónapos próbaházasság után úgy dönt, hogy összeházasodnak, nincs többé válás, és egy személynek számítanak. Kölcsönösen megölik egymás egóját és egy újat, egy közöset hoznak létre belőle.

Mi itt Nyugaton, ha valakit nagyon szeretünk, úgy szólítjuk, "életem", ők úgy becézik egymást: "halálom". Az egó halála.

A nyugati kultúrában, mi a személyiség bűvöletében élve azt gondoljuk, akkor működik jól egy párkapcsolat, ha mindkét fél megőrzi függetlenségét, és egymás személyiségét kölcsönösen tiszteletben tartva élünk egymás mellett. Ezt tekintjük szabadságnak. Az inkák a szabadságról másként vélekednek. Ők úgy gondolják, hogy ha az ember önként társul egy másik személlyel, aki társa, párja, segítője az életben, akivel közösen nevelik az utódokat, az nem korlátozza a személyiségét, inkább kiteljesíti. Ez a szabadságnak egy magasabb formája." (részlet egy Kepes András interjúból)

Forrás: http://bajla.blogter.hu/

Selmeci emlékek

A selmeci Bányászati és Erdészeti Akadémia története igen gazdag múltra tekint vissza és összefügg a bányaművelés történetével.
Az első magyar bányatisztképző iskola Selmecen III. Károly 1735-ös leirata alapján létesült; alapító professzora a tudós polihisztor, Mikoviny Sámuel volt. 1762-ben Mária Terézia utasítására hozták létre az egész birodalom számára bányász-kohász szakembereket képző intézetet; az oktatás német nyelven folyt. 1763-ban kapta meg a francia Jacquin professzor bányatanácsosi kinevezését valamint megbízást a „gyakorlati bányászat és kémia” tanszék megalapítására – ez mai értelemben a kohászat, kémia és ásványtan tudományágakat foglalta magába. Az intézmény 1770-ben kapta meg hivatalosan az akadémiai rangot.
1846-ban erdészeti tanintézet is létesült az akadémián, neve is Bányászati és Erdészeti Akadémiára változott. 1867-től magyar állami intézménnyé vált; az oktatásban bevezették a magyar nyelvet, így lényegében a magyar műszaki szaknyelv megteremtése is itt kezdődött.
1919 novemberében Sopronba tették át az iskola székhelyét. 1952-ben a bányász- és kohászkar Miskolcra került, az erdészeti és faipari felsőoktatás jelenleg is Sopronban van.

Források:
Csáky Károly: Híres selmecbányai tanárok
Szabadváry Ferenc - Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A kémia története Magyarországon
Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, 1994











Bél Mátyás fő műve a Mikoviny Sámuel megyetérképeivel készült Hungariae novae historico-geographica, divisa in partes quatour (Bécs, 1735-1736)

Szent-Györgyi Albert

a C-vitamin képletének egy részletével (1937)

Szent-Györgyi 1970-ben tudósi tekintélyét is latba vetette, amikor az értelmetlen vietnami háború ellen emelte fel szavát, keményen bírálva az amerikai kormányt. A tudományról, valamint az ember földi túlélésének kilátásairól szóló könyvét - Őrült majom címmel 1970-ben írta. A könyvben pesszimista hangú kritikai eszmefuttatásokat olvashatunk, amelyek máig is a legjelentősebb háborúellenes írások közé tartoznak.