A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Magyarország. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Magyarország. Összes bejegyzés megjelenítése

Et resurrexit tertia die

Pilinszky János: Harmadnapon 

És fölzúgnak a hamuszín egek, 
hajnalfele a ravensbrücki fák. 
És megérzik a fényt a gyökerek. 
És szél támad. És fölzeng a világ.

Mert megölhették hitvány zsoldosok, 
és megszünhetett dobogni szive – 
Harmadnapra legyőzte a halált. 
Et resurrexit tertia die.

Az élet, kedvesem,...

... teljesség. Az élet, hogy egy férfi és egy nő találkoznak, mert összeillenek, mert olyan közük van egymáshoz, mint az esőnek a tengerhez, egyik mindig visszahull a másikba, alkotják egymást, egyik feltétele a másiknak. Ebből a teljességből lesz valami, ami összhang, s ez az élet.
Márai Sándor

V. Dumitrescu fényképe

Egyszer...


Brassai: Paulette és André, 1949




Egyszer arra járhatnál, egyszer rám találhatnál,
Akkor belém eshetnél, s rögtön el is vihetnél.
Vagy inkább ott maradhatnál, nálam bekuckózhatnál.
Simán átölelhetnél, csak hallgatnál és kérdeznél.

Egyszer megszoríthatnál, aztán megsimíthatnál,
Egyszer összehajthatnál, aztán szétbogozhatnál,
Egyszer megpörgethetnél, aztán le is fékeznél.
Egyszer be is zárhatnál, egyszer kiengedhetnél.

Egyszer rám hajolhatnál, s akkor nagyon kívánnál,
S én meg ott feküdhetnék, kicsit nagyon remegnék.
Egyszer elkergethetnél, aztán sírva kérhetnél.
Aztán átölelhetnél, s hagynám: kiengesztelnél.

Egyszer megröpíthetnél, széllel szemben engednél.
Aztán szépen leszednél, magad mellé fektetnél.
Aztán megdicsérhetnél, büszkén körbe nézhetnél,
A végén összeszedhetnél, és egy bambit fizetnél.

Egyszer megviccelhetnél, mintha nem is szeretnél,
Aztán átölelhetnél: Ronda vicc volt, röhögjél!
Egyszer szét is kaphatnál, aztán összerakhatnál.
Egyszer zsebre vághatnál, aztán kigombolhatnál.

Egyszer zongorázhatnál, s hozzá áriázhatnál,
Egy-két dalt komponálnál, rólam áradozhatnál.
Aztán elnémulhatnál, s kérdőn rám pillanthatnál,
Egy kis tapsra várhatnál, várhatnál, várhatnál...

Egyszer megfürdethetnél, aztán megtörölhetnél,
Aztán megfésülhetnél, aztán ki is festhetnél.
Egyszer megrajzolhatnál, aztán kiszínezhetnél,
Aztán megszépítgetnél, akkor nagyon szeretnél.

Egyszer úgy kopoghatnál, mintha nem is te volnál,
Aztán nagyot nevetnél, mintha mégis te lennél.
Egyszer eljegyezhetnél, gyémánt gyűrűt vehetnél.
S akkor úgyis tehetnél, mintha tényleg léteznél...

Éjszaka


a Szabadság-híd, a Gellért szálló és egy fényképész 
Mervai Márk fényképén

... igaz talán. Így lett a föld, az ég zöld meg kék, mint rég ...



Egyszer a nap
Úgy elfáradt,
Elaludt mély,
Zöld tó ölén,
Az embereknek
Fájt a sötét,
Õ megsajnált,
Eljött közénk.

Igen, jött egy gyöngyhajú lány,
Álmodtam, vagy igaz talán,
Így lett a föld, az ég
Zöld meg kék, mint rég,
Igen, jött egy gyöngyhajú lány,
Álmodtam, vagy igaz talán -

A hajnal kelt,
Õ hazament,
Kék hegy mögé,
Virág közé,
Kis kék elefánt
Mesét mesélt,
Szép gyöngyhaján
Alszik a fény.

Igen, él egy gyöngyhajú lány,
Álmodtam, vagy igaz talán,
Gyöngyhaj azóta rég
Mély tengerbe ért,
Igen, él egy gyöngyhajú lány,
Álmodtam, vagy igaz talán -

Mikor nagyon
Egyedül vagy,
Lehull hozzád
Egy kis csillag,
Hófehér gyöngyök
Vezessenek,
Mint jó vándort
Fehér kövek -

Igen, ébredj, gyöngyhajú lány
Álmodtam, vagy igaz talán
Ránk vár gyöngye mögött
Ég és föld között

Igen, hív, egy gyöngyhajú lány,
Álmodtam, vagy igaz talán,
Rám vár gyöngye mögött,
Ég és föld között,
Igen, hív, egy gyöngyhajú lány,
Álmodtam, vagy igaz talán...




तत् त्वम् असि - tat tvam aszi - te vagy ez


Ha egyszer én lennék az este, szép álmot hoznék a szemedre,
ha egyszer én lennék az álmod,
álmodnál igazabb világot.

Ha egyszer én lennék az éjjel,
szinültig telne minden kéjjel,
ha egyszer én lennék az ágyad,
száz évig aludni hagynálak.

Ha egyszer én lennék a reggel,
hozzád lesnék be, szeretettel,
ha egyszer én lennék a nappal,
az erdő lennél madárdallal.

Ha egyszer én lennék a tenger,
sós lennék, édes lehelettel,
ha egyszer én lennék a felhő,
gyermek lennél, ki hozzám felnő.

Ha egyszer támadna délután
a sárkány orrán fúvó orkán,
akkor sem volna mitől félned,
barlangként lennék menedéked.

Ha egyszer én lennék a kék ég,
Nap lennél, fényes égi ékként,
ha egyszer én lennék a lelked,
szép lennék, vagy talán a legszebb!?

Kubik Ilona verse
s
Gabriel Pacheco képe

Mester!



Hogy sose legyek
szomorú, mintha szállnék,
lehet táncolni?



sat. haikuja












Juha Richárd: Korlátnál

Szeress

Szeress mindenkit, mint magadat,
Szeress mindenkit, akkor is, ha bántanak.
Szeresd azt, ki feléd sem néz,
Szeresd azt, ki mindent megért.
Szeresd a koldust, szeresd a szegényt,
Szeresd azt, ki mindig csak remél.
Szeresd az életet, a napot,
Szeresd azt, ki rád mosolygott.
Szeresd az anyát, ki gyermeket szült,
Szeresd az anyát, ki téged megszült.
Szeresd a fényt, mely meleget ad,
Szeresd az álmot, hol egy kicsit meghalsz.
Szeresd a virágot, mely illatot ad,
Szeresd a madarat, hisz te is szabad vagy!

- Kis Etelka verse s Amy Postle képe -

+ néhány sor:

Szeresd, aki nevet, és azt is, aki sír.
Szeresd a gyerekeket és a szülőket.
Szeresd a meddőket és az öregeket.
Szeresd a kétségbeesettet és a vigasztalant.
Szeresd, akit nem érdekel semmi, még te sem,
szeresd a közömböseket.
Szeress engem, szeress mást, szeresd magad,
vagy legyél szerelmes a közönybe, gyűlöletbe.
Szeresd, aki gyűlöl, mert nem tudja, hogy
hogyan kell szeretni, és hogy te
ki vagy, - vagy nagyon is jól tudja,
szeresd hát az ellenségedet.
Szeresd a gyilkosod, mert ő tovább él.
Szeresd, aki mindent tönkretesz és elpusztít,
hisz nem marad más neki csak a szereteted.
Szeresd a jót és szeresd a gonoszt.
Szeresd a születést és szeresd a halált.
Szeresd a port, amiből lettél és amivé válsz.
Szeress valamit, mindent, vagy szeresd a semmit.
Szeresd Istent, ha nem is hiszed.

 Ahol pedig szeretet van, ott a beszéd és írás csupán ráadás. 

Szerelmes vers


Válts utat: arra jöjj, amerre én!
Bozótos sziklaszakadék peremén!

Nem én: a szigorú sors mondja ezt.
Mely hozzám ragaszt és el nem ereszt.

Születtél - s utamba vetett a por.
Most már a szél is karomba sodor.

Férfi csak így tehet, hogyha erős!
Így tesz majd az utód. Így tett az ős.

A kar mind bezárul: arra való!
Ha jő a férfi, az asszonyfaló!

Viszlek, ha jössz. Ha nem: megyek veled.
Rejtsd el a szívembe szégyenedet.

Tiéd a férfi. A szégyen enyém,
ha elejtlek a sziklaszakadék peremén...


Somlyó Zoltán verse és
















Silvia Pelissero akvarellje

hajku




nyögve


emlékezni lesz
még tán idő, de élni
már nem, kedvesem


sat.








a fényképen a hajdani Nádasdy Borbála zagol

Kézfogó a nagy halott fölött







  "Nem haragszom soha az emberekre, ha másképpen vallják a dolgokat, mint én, mert tudom, hogy az ő igazságuk is éppen olyan igazság a maguk szempontjából, akár az enyém. ...
   Az élet sok apró igazsága között talán nem is az igazság a fontos. Hanem a békesség, mellyel megszorítjuk egymás kezét az igazság fölött."


Wass Albert















Xanthos Hadjisotiriou képe

Ajándék

Tudom, mi szolgának a jó szó,
fogolynak séta, nap,
egy kézfogás a hontalannak,
egy korty, szíves falat,
sokat próbáltam. Köszönöm,
hogy megtaláltalak.

Se jobb, se rosszabb, csak a rossztól
tán jobban szenvedett,
hálás vagyok csak és köszönni
véletlent is merek,
szerelmet, ezt az éjt, szerelmed:
ne bánjad sose meg.

Egy szót se szóltam, ajkaidra
nyomtam öt ujjamat
lefogni győztesen megindult
boldog sikolyodat:
őrizd egy életre, mit eztán
ad még e pillanat.

Tudom, szegénynek percnyi jókedv
örök vagyon lehet,
engem melenget, hogyha rád ím
mosolyt melengetek,
játékom, díjam, büszkeségem,
hogy fényesítelek.

Szerelem volt ez? Azt tudom csak,
hogy mi a meggyötört
szívnek a munka elbutító
két ocsmány napja közt
emberré válni s bár egy éjre
vállalni a jövőt.

Dől künn a hó, végy két harisnyát,
elmentem, dolgozom,
ha csöngve felriaszt az óra,
derítsen kis dalom,
itt rögtönöztem, itt hagyom
az asztalon.

Illyés Gyula és Jessie Marion King művei