aki sző, 
holdvilág 
mosolya, 
ezt mondja 
a neved 
Ilona, 
Ilona. 
Lelkemben 
hallgatag 
dalolom, 
lallala, 
dajkálom 
a neved 
lallázva 
Ilona. 
Minthogyha 
a fülem 
szellőket 
hallana, 
sellőket 
lelkeket 
lengeni, 
Ilona. 
Müezzin 
zümmög így 
"La illah 
il Allah", 
mint ahogy 
zengem én, 
Ilona, 
Ilona. 
Arra, hol 
feltün és 
eltün a  
fény hona, 
fény felé, 
éj felé, 
Ilona, 
Ilona. 
Balgatag 
álmaim 
elzilált 
limloma, 
távoli, 
szellemi 
lant-zene 
Ilona. 
Csupa l, 
csupa i, 
csupa ó, 
csupa a. 
Csupa tej, 
csupa kéj, 
csupa jaj, 
Ilona. 
És nekem 
szín is ez 
halovány 
kék-lila, 
halovány 
anilin, 
ibolya. 
Ilona.  
Vigasság, 
fájdalom, 
nem múlik 
el soha 
s balzsam is 
mennyei 
lanolin. 
Ilona. 
Elmúló 
életem 
hajnala, 
alkonya, 
halkuló 
nem múló 
hallali. 
Ilona. 
Lankatag 
angyalok 
aléló 
sikolya, 
Ilona, 
Ilona, 
Ilona,
Ilona.
Kosztolányi Dezső 

 
 
1 megjegyzés:
Nagyon szeretem ezt a verset!
S az Ilona név is kedves számomra!
Köszöntelek!
Megjegyzés küldése