Pillangókisasszony
Cso-cso-szan: Sírni, de miért? De mért?
Semmi bizalmad nincsen?... Halljad:
Lásd, egy szép nap végre
Füstfelhő száll az égre,
Ott a távoli láthatáron
Hajó jön habzó áron,
Vakító szép színben
Surran most a révbe.
A vezényszó harsan,
Látod? megáll szép lassan.
Nem megyek én elébe,
Nem én,
Azt mondom, szépen, csendesen várom
A dombon,
A vágyakozás nem égeti szívem,
Csak várom híven...
Ott lenn a város telve tarka néppel,
Egy pont, egy pici hangya,
Egy férfi a dombra lépdel,
Ki jön ott? Ki jön ott?
Ím hallatszik a hangja,
Mit is mond? Mit is mond
Így kiált: Butterfly!
Tisztán megértem...
Ám én egy szót sem szólok,
Hadd rejtsenek a lombok,
Bujósdit játszom és úgy félek,
Hogy nyomban meg kell halnom...
Ő akármeddig hívhat százszorszép neveken
Te icipici asszony, te áprilisi illat,
E szép neveket mind ő adta nékem...
Mindez úgy leszen, mintha csak most lenne...
Ám félj, ha szíved gyenge,
Én híven bízom benne
És várom!...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
4 megjegyzés:
Köszönöm, hogy olvashattam végre ennek a csodálatos áriának a szövegét.
Nagyon szívesen. Én is a világhálóról halásztam le. Minden jót kívánok. I.
Piciny pillangó,
egy pillantásodban él.
Kinek a lelke?
Álljon előtted
barát vagy ellenség, ne
feledd, ők te vagy.
Megjegyzés küldése