ordast meghatna, embert soha
gazdátlanul itt ül a téboly
...
soha nem old el végzetemtől
szerelmem, irtózatom
emlék, se ábránd
óvásra szívem ereje kevés
a törvény kemény
e pörben
aludtvér kokárda a szám
...
Nagy László 1963-ban megjelent verséből a fönti sorok. A teljes vers itt: Irodalom-birodalom
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése