Örökre el


énekli Herczku Ágnes
Úgy elmenek rózsám valamerre,
Bukovina kellős közepibe.
Ott leszállok tulipán képibe,
Édesemnek háza elejibe.

Köt ő nekem gyöngyöt a nyakamra,
Selyem övet karcsú derekamra.
Megüzenem korcsomáros nénak,
Küldjön jó bort jó borivóinak.

Bort nem iszom, fogadásom tartja,
Pálinkát sem, mert anyám nem hagyja.
Vizet iszom, mikor kedvem tartja,
Azt es csak úgy, ha galambom adja.

Azt es csak úgy, ha szájából adja,
Mint küsgalamb a társát itatja.
Azt es csak úgy, ha szájamba adja,
Mint küsgalamb, ha fiát itatja.
Moldvai népdal

s a Brassóhoz közeli fogarasi Törcsvár alatti hatfalusi csángó asszony népviseletben

1 megjegyzés:

Anka írta...

Köszönöm! Könnyes lett a szemem... az én uram moldvai csángó... és... mindegy, ez most nagyon szép volt.