匈牙利国 以后 /ejtsd: xiōng yá lì guó yǐ hòu - jövőnk - Sasnak körme között - Morituri te salutant

Passuth László írt '56-ban a fönti címen regényt Zrínyi Ilonáról és koráról.
Vö.:  édes otthon - Wass Albert: Mikor a bujdosó az Istennel

Vanilla Ágnes szeretethimnusza - evangéliumi lat. szövegével is az oldalelemben a zenés tecső kocsmán  /ez utóbbi 2x a videóra kattintva nyílik.


K. Kryl egyik legendás '68-as dalát, a Testvérem, zárd be a kiskaput /Bratříčku, zavírej vrátka címűt itt egy mai kopaszfejű, D. Landa énekli egy azon kor fiataljainak emléket állító Pelíšky /tán meghitt vackoknak lehetne leginkább fordítni) c. '99-es cseh film"vígjáték" mozgóképeivel (a két apa Kraus és Sebek /Jiř. Kodet s Mir. Donutil, ill. az első neje, Emi Vášári /Mag. nővére/, s a második sógora /Bolek Polívka, de a gyerekek Henike - Jindrzsiska /Kristy Nováková s Michal /Beran alakítása is emlékezetes). A film végén, az oroszok bevonulásakor elhangzó kérdés és kiáltás:
- Hogy mondják oroszul azt, hogy szarháziak?
- Duraki.
Egy másik dala: Morituri te salutant

Cesta je prach, a štěrk, a udusaná hlína /Az út csupa por, és kavics, és letaposott sár
a šedé šmouhy kreslí do vlasů /hagy hajunkban szürke csíkokat
a z hvězdných drah má šperk /csillagpályákról az éke
co kamením se spíná /kövekkel összeforr
a pírka /chmýřka touhy z křídel pegasů /és a vágy pelyhei a pegazus a szárnyából

Cesta je bič, je zlá, jak pouliční dáma /Ostor az út, és rossz, mint a sarki nő
má v ruce štítky v pase staniol /kezében bárca, övén sztaniol
a z očí chtíč jí plá /és állati vágy süt szeméből
když háže do neznáma /mikor az ismeretlenbe szór
dvě křehké snítky z rudých gladiol /két kis törékeny kardvirágot

Seržante, písek je bílí, jak paže Daniely /Őrmester, a homok fehér, mint kamaszszerelmem karja
Počkejte chvíli! Mé oči uviděli /Várjatok egy kicsit! Megláttam
tu strašně dávnou vteřinu zapomnění /azt a nagyon régi pillanatnyi feledést
Seržante! Mávnou a budem zasvěceni /Őrmester! Legyintenek és megértjük
Morituri te satutant /A halálba menők köszöntenek

Tou cestou dál jsem šel /Továbbmentem azon az úton
kde na zemi se zmítá /hol a földön minden zűrzavaros
a písek víří křídlo holubí /és a homokot a galamb szárnya kavarja föl
a marš mi hrál zvuk děl, co uklidnění skýtá /és ágyúk döreje játszott indulót, pihentetőt
a zvedá chmýří, které zahubí /és gyilkos pelyheket kavar föl

Cesta je tér a prach a udusaná hlína /Az út kátrányos, és poros, és letiport sár
mosazná včelka od bot otlaka /vlkodlaka /rézdarazsak a cipők nyomából /farkasembertől (- Landa értelmezése ill. a ném. ford. hibás visszafordítása alapján)
rezavý kvér, můj brach /rozsdás puska, testvérem
a sto let stará špína /és százéves piszok
a děsně velká bílá oblaka /és borzalmas nagy fehér felhők ..