Egy képeslapküldőről, hova Élet-haláltánc címen tán Szofi írta
/apróbb javításokkal:
Levetkőzni minden rutint, minden göncötminden fájdalmat és minden görcsöt.
Meztelenül állni hűs tavaszi szélben
csupasz lélekkel lemerülni az élet vizében.
Szabadnak lenni tradícióktól, vágyaktól és álmoktól
elvárástól, s a szeretettől, mely ha visszatart, mindent megöl.
Lélegezni nagyokat, nem számolni a napokat
levetni az élet terhét, ideát s az eszményt.
Örökké táncolni, lebegni és nevetni
átlátszó lényként örökké élni.
Élet-halál táncunk az örök körforgásban járjuk
eltáncoljunk halálunk és életünk -
eltáncoljuk öröklétünk.
2 megjegyzés:
a versikeíró hozzáállásával nem értek teljes mértékbe' egyet.
kiegészintéskint 1 más vers s ének:
Hell István Hajnali éneke Jeszenyinnek
Hajaj!
Szívesen forognék én is a lányokkal, ha nem is örökké, ha nem is meztelenül, de a táncparketten egyet mindenképpen! :-D
Megjegyzés küldése