François Villon: Haláltánc-ballada

Ott ült a Császár. Dús hajában
hét csillag volt a diadém.
Rabszolganépek térden állva
imádták, barna köldökén
a Göncöl forgott, válla balján
lámpásnak állt a holdkorong:
de a bohóc sírt trónja alján:
"Mit sírsz" - rivallt reá - "bolond,
nincs szív, mit krdom át ne járna,
enyém a föld!"... S hogy este lett,
egy csontváz tántorgott eléje
s elfutta, mint egy porszemet.
- Kényúrként éltünk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

Gót ablakokban sírt az Orvos:
"Uram, nektárod merre nő,
amely ír minden kínra s melytől
meggyógyul minden szenvedő?"
S az nyílt: keszeg magiszter
táncolt végig a szobán,
kezében mély ólomkehelyből
kínálva színtelen borát:
"Igyál, e nedv hűs, mint a - mámor,
s nincs seb, mit hegged nem takar,
igyál, testvér; e mély pohárból,
csupán az első korty fanyar."
- Kontárok voltunk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

A kútkávánál állt a Gyermek,
szakadt gyolcsingecskében, s rőt
topánban, s nézte lenn a vízben
képét, mely játszani hívta őt:
..."Ha jössz: a holdleánytól este
a cukrot süvegszám kapod,
s minden pirosló reggelente
békákon ugráltunk bakot."
"Jövök már!" - szólt, s a víz lenn nyálas
siklót dagasztott zöld hasán,
míg a halál vihogva vitte
anyjához a vörös topánt.
- Balgán játszottunk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

Repedt tükrénél állt a Céda:
"Hajamnak árja még veres,
miért, hogy már a régi léha
seregből már senki sem keres?
Ölem még izzó csókra éhes,
mellem rózsája még kemény..."
S az ablakon röhögve lépett
be az utolsó válegény:
"Hopp, Sára, hopp gyerünk a táncra,
ma: holt szerelmeid torán
hadd üljön nászlakomát lárva
ágyékod hervadt bíborán!"
- Buján fetrengtünk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

Éjfél borult a háztetőkre,
s kuvikhan szólt a berken át,
midőn a Bankár útnak indult,
elásni véres aranyát.
Az útkereszten vasdoronggal
hét ördög várta s a Halál;
s mikor kardot rántott, a csontváz
fülébe súgta: "Mondd, szamár,
szamár, mit véded még a pénzed?
Meghalsz s a kincsed elviszem,
s a kincs helyett eláslak téged,
akit nem ás ki senki sem."
- Kufárok voltunk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

Aránypárnáin ült a Dáma,
s üvöltve sírt: "ne még, ne még",
de ő már átkarolta drága
csípői karcsú, gót ívét,
"engedj csak még egy lanyha csókot,
meg egy gyönggyel kivart ruhát,
engedj csak még egy buja bókot,
még egy szerelmes éjszakát" -
de ő, rút foltot fetve mellén,
mely, mint rákseb, egyre nőtt,
fehér testét nyakába vette
és vitte, vitte, vitte őt.
- Tunyán helyéltünk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

Tüzénél állt az Alkimista,
s óráját nézte, mely lejárt.
"Isten vagy ördög: egy napot még,
amíg megoldom a talányt,
a végső, nagy talányt, amerre
görebjeimnek ezre vitt,
csak egy napot, mert megfejtem,
megfejtem holnap alkonyig."
"Nem fejted" - szólt a hang- "nem fejted"
s vállára vette jéghideg
kezét , míg felrobbant a lombik:
"Aludni mégy most, mint a töbiek.
- A Titkot űztük mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

Pestis-csengőkkel jött dögvész,
s a reimsi szentegyház előtt
húsvétvasárnapján derékon
kapta a hájas Püspököt:
"Néked szereztem ezt a nótát,
gyerünk nagyúr! Csengőm csörög -
légy pápa vagy próféta, rózsás
hajnalködökbe öltözött,
légy szent püspök, vagy rút eretnek
ki ég a máglya kormain,
misézhetsz lenn - én fenn nevetlek
a dómok csonka tornyain!"
- Álszentek voltunk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

A vén Paraszt már tudta s várta
alkonytájt kinn az udvaron:
"Görnyedt testünknek nincsen ára,
s úgy halunk meg, mnt a barom.
Kaszás testvér! Sovány a földünk!
könyörgöm: egyet tégy nekem:
ha elviszel, szórd szét trágyának
testemet kinn a réteken!"
Ő rábólintott s vitte lassan,
s úgy szórta, szórta, szórta szét,
mint magvető keze a búzát,
vagy pipacsot az őszi szél.
- A földbe térünk mindahányan,
s az évek szállnak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

Faludy György fordítása

3 megjegyzés:

Karesz írta...

Nekem ez a vers nagyon tetszik! Végig olvastam és megragadott a hangulata. Ahogy azonban a zenét is hozzákapcsoltam, minden összeomlott tőle. Ez a zene, ez egy vicc, és sehogyan sem illik a vers fenséges hangulatához.
Ezt valami regös balladához még elmenne, mint zenei aláfestés, de a fenti vershez sehogyan sem talál. Főleg a refrén, ami a lényegi rész, az olyan lesz, mint egy vidám népdal kurjantós része, valami kocsmás buliban.
Üdv!

sat. írta...

Kedves Karesz!
Van megjegyzésednek alapja. Szerintem is sokszor elég sekélyes Mácsai, Huzella + sikerest versenyez vele. De csináljuk meg jobban! Ezt + tróbáljuk + elfogadni 1 értelmezésnek, ami tán inkább a haláltól irtózó, vigasztalódni vágyó gyöngébb nemnek tetszhet, s ösztönzésnek is, ahogy írám, s ha képesek vagyunk, csináljunk férfiasabbat - fönségesbet, ahogy írád, s ne oly vénasszonyost, mint ahogy maga a költő is előadá: Ha + nem tudunk jobbat cs'álni, győzzünk + másokat, akik képesek rá.
A zenés korcsmán /yutubon tanál6ó másik változat se sokkal jobb, bár a tán kicsit székeyesb:) http://www.youtube.com/watch?v=qyHvD71GWjs - ha nem működnének az url-címek, ahogy nálam "Haláltánc - paraszt" írandó a keresőbe
- tán e vmivel tetszetősb lehet ízlésednek, bár az elterjedt bulisság szerintem erre is rányomja bélyegit:
http://www.youtube.com/watch?v=PrU8d0LuxTo /"Balatonszárszó 2003 Faludy György"
Idvözöl
Tb
/nem a béjegyző, csak 1 +jegyző - s
remélem: itt nem omlik össze mindent tőle:) http://sztandit.blogspot.com/2008/05/matthias-grnewald-zlderd-mtys-halott.html

Do-Mi írta...

Köszönöm,hogy kitetted...egyik "kedvencemet"...zene pocsék! Ez van, ezt nemkellszeretni! slussz. Üdv.

Most egy kicsit hülyének érzem magam.
T.I. elcsodálkoztam,hogy Kari
"még csak most olvasta elöször" !?
Látod "Samsara", MÁR CSAK EZÉRT IS ÉRDEMES VOLT kitenni...Kariért,hogy elolvassa ! Ő megérdemli !

Értitek Ti fiatalok a többit...