Pilinszky J. - Juttának


LEVÉL
Veled együtt és velem együtt
az idő minden ütése-kopása
és erőssége hó alá kerűl
abban a végső feledésben,
amit az Atya küld majd a világra.

JANUÁR
A tél növekszik
Egy magányos farkas jött le a faluba.
Reszket előtted.
Mise ez.
Utolsó áldozás.

NAPLÓRÉSZLET
Milyen nap is van ma? Úgy élek,
hogy össze-összezavarom
az idő menetrendjét.
"Latrokként - Simone Weil gyönyörű szavával
- tér és idő keresztjére
vagyunk mi verve emberek."
Elalélok, és a szálkák fölriasztanak
Ilyenkor metsző élességgel látom a világot,
és megpróbálom feléd fordítani a fejemet.

Nincsenek megjegyzések: