"Isten különösebb meggyőződés nélkül teremtett. Valamit kellett csinálnia. Éppúgy dalolhatott vagy táncolhatott volna. Bizonyára nem lepődünk meg, ha kiderül róla, hogy minden erkölcstől független, iránytól és céltól mentes személyiség, aki szórakozottan elfoglalja magát egy érdek nélküli cselekedettel. Megcsinálja a világot a teremtményekkel. Érezni a tévedést, a javításokat. Töröl, letér az útról, másfelé próbálkozik, kihúz egyes fajokat, újakat talál ki, piszkozatot készít, kockáztat, mintha pontos terv nélkül engednénk szabadjára a ceruzát. Íme az emberi lény. Váratlan siker."
Salvador Dali
Ó, nézz le ránk, te fényességes ég!
Nevess ránk, hajolj ránk, borulj még ránk!
Te fénylő arcú, áraszd ránk a fényt!
Sötét éj, ne jöjj még, ne támadj még!
Refr.: Egy szárny, egy nagy sötétlő szárny
Támad ránk, egy ági árny.
Hát óvj, te fényességes ég,
Tűnő fény, borulj ránk, borulj még ránk!
Az istenség csak bólint és csak néz,
Szót sem szól, így van jól, ez így van jól!
Az égen-földön bánattal néz át,
Minket néz, mindent ért és mindent lát!
Kováts Kriszta, Sebestyén Márta: El condor pasa - dalszöveg
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése